Augusztus elején újra felkerekedtünk a TérTáncKoncert fiatal résztvevőivel, hogy a nógrádi hegyek között, Hollókőn tölthessünk egy újabb hetet.

A tábor szervezésében és lebonyolításában ezúttal is a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány munkatársai és önkéntesei voltak segítségünkre. A második turnusban az apátfalvi, somoskőújfalui, szigethalmi és téglási gyerekek tartottak velünk. Hazajárnak már ők hozzánk, a Fesztiválzenekarhoz, így Hollókőre is. Az újdonságot most nem az ismerkedés jelentette, hanem a felismerés, ki mennyit nőtt, változott, fejlődött az elmúlt évek alatt. Most sem maradhatott el a közös szabályalkotás a TérTáncKoncert szellemisége alapján, hogy a következő napokat egyetértésben, egymásra odafigyelve tölthessük.

Tánc és zene, sírás és nevetés – mindenből jutott bőven. A tábor első napján a Perpetuum fiatal tagjai ismert és kevésbé ismert dalokkal kalauzolták az utazástól és a hőségtől estére már elcsigázott táborlakókat a jazz világába. A zenekar fiatal tagjai ügyesen ráéreztek a gyerekekre: együtt tanulták, majd énekelték a dalokat.

Másnap már nyoma sem volt az utazás fáradalmainak: serényen keresték Harry Potter kincseit a tábor területén, majd a nyomtatott lapokon is – az apró mozaikok így találták meg a helyüket a jól ismert történetekben.  S míg a csapat egyik fele a Libri munkatársai által megidézett történetekben időzött, a varázslat nem ért véget: lelkes budapesti zeneiskolások hangszeres bemutatója következett. Így találkoztak sokan először közelről fagottal, fuvolával, klarinéttal.

A Bélaműhely tagjai ismét érdekes hangszerekkel és hangzásokkal érkeztek, majd együtt zenéltek a gyerekekkel. Cigány táncház, sorversenyek és közös tábortánc – minden nap új kaland, ami szombaton egyszer csak véget ért és könnyek között búcsúztak a fiatalok a viszontlátás reményével.

A jól szervezett és érdekes programokon felül a kiscsoportos kreatív és fejlesztő foglalkozások kiváló alkalmat jelentettek, hogy a gyerekek – bármilyen háttérből is érkeztek –, együtt döntsenek, alkossanak, teremtsenek értéket. Egymás ötleteit és álmait figyelembe véve gondolkodhattak közös élettérről, egy közös és szebb jövőről, ahol mindenki értékes és fontos. Mindeközben a csoportokat kísérő tanárok sem unatkoztak. A sok-sok együtt töltött idő kiváló lehetőséget teremtett mély beszélgetésekre, egymás megismerésére és ötletcserére.

Mélyen egyetértünk a DIA csapatával: „Mert a mi álmunk is egy olyan ország, ahol az emberek nem egymás ellenségei, ahol a gyerekeket alkotásra, gondolkodásra, együttműködésre, együttérzésre neveljük, és ahol mi felnőttek is tudunk egy kicsit gyerekek maradni.”

A két tábor után mindannyiunkban megerősödött, hogy a projektnek milyen fontos értéke és üzenete van. Együtt várjuk a folytatást, a jövőre immár 5. TérTáncKoncertet.

A fotókat Benkő M. Fanni készítette.