Hogy mi a TérTánc? Aranyapám, ilyet nem láttam még, nem én,
komolyzenére vigyorogva táncikálunk a Hősök terén!
Messziről jöttünk meg közelről is, elitsuliból vagy államiból,
néhányan köztünk nehezen élnek, de vannak, akik állati jól!
És táboroztunk is már együtt, mindenkinek javult a mozgása,
a tábortűznél pillecukor sült, szólt oboa, klarinét, meg brácsa.
Látta a táncot a pék, a turista meg a budapesti nagybácsi,
minket filmezett mobiljával a sok gülüszemű kiváncsi.
Tetszett a város, lestek a népek, a tesó, a szülő, a span meg a bratyó,
tánc közben megszűnik a világ, csak itt hegedű nyomja, nem gityó.
Nem vagyok én egy szuperügyes, ez nem akrobatikus rakkendroll,
de elképesztő, amit ki tudunk hozni belőled, belőle, magamból!
Nem baj, ha kicsit szédül a fejem, nem baj, ha kicsit remeg a lábam,
mert a lényeg, hogy együtt mozgunk, és körülöttem sok barát van.
Nem tudtam, mi a komolyzene, de most bemászott az életembe,
nem lettem a Mozart-fanklub tagja, de néha ezt hallgatom éjjelente.
Egy világhírű zenekar húzza, a TérTánc kinyitja az agyamat,
forog a világ, körbeforgunk, ki táncol, az él, nem csak vagyogat!